Eredeti Ármás János cikk:

Egy égető két nézetből

 

 

Kissé az éleket tompítva, leröviditva, de megjelent a hirlapban a cikk.

Kiváncsian várjuk a fórum megvalósítását. Részt fogunk venni.

2008. 02. 09-n a Fejér megyei Hirlapban megjelent cikk!!!!!!!!!!

A sajtóba elküldött eredeti levél:

 

Nyílt levél Pannon Lapok társasága,

Fejér megyei Hírlap részére!

 

Tisztelt, a független hírközlésben még hitét nem vesztett Újságírók!

 

Én nem vagyok sem jogász, sem újságíró, sem szakértő. Talán éppen ezért, számítok az Önök figyelő, független segítségére. A téma Várpalota mellett, Inotán létesítendő hulladékégető engedélyeztetése. Megítélésünk szerint a Fejér megyei Hírlap a szemétégetést, mint problémát kiválóan megoldó, káros hatásoktól mentes technológiát állítja be. Szerintünk ennél lényegesen árnyaltabb a kép. Nem az a célunk, hogy a beruházás máshol jöjjön létre. Nem gondolom, hogy „csak" a határunk mellé telepítendő osztrák égetővel szemben lehet kérdéseket felvetni. A hulladékgazdálkodás koncepcióját szükséges újragondolni, amelyen belül szerintünk léteznek hasznosabb és környezetkímélőbb megoldások a szemétégetőnél. Általunk összeszedett anyagok és a szóban forgó utolsó cikk is a http://www.bakonykuti.eu/ címen olvashatóak.

 

Kérem az illetékeseket a Fejér megyei Hírlapnál ill. a Pannon lapok társaságánál, hogy a lenti levelet helyesbítésként legyen bátorságuk közreadni, hasonló napon és helyen, mint a megemlített cikk. Kérem a lap főszerkesztőjét, Ármás Úrnak egy külön cikkben biztosítson teret a válasz lehetőségével.

Az elképzelésem az egy újságról, hogy helyet biztosít különböző véleményeknek, ezért Önök helyében megvizsgálnám, elegendő-e mindössze egy nézőpont helyességét sugallni az olvasóknak.

Az olvasók megfelelő információk birtokában, el fogják dönteni, szerintük mi a helyesebb. Mert nem vagyok „elvakult", mindent elutasító környezetvédő, kijelenthetem; nincs egyetlen helyes megoldás, mindennek van előnye-hátránya. Ezeket a helyes döntés érdekében alaposan kell vizsgálni, egy társadalmi és szakértői eszmecserét kellene indítani.

 

2008. 01. 25-én érdekes cikk jelent meg a Pannon Lapok Társasága tulajdonában levő Fejér-megyei Hírlap aznapi számában. A civil szervezetünk tagjainak kérésére ellenére, a közlésre leadott cikket nem jelentették meg önállóan, teljes terjedelmében. Nincs cenzúra csak rövidítés és megítélésem szerint manipuláció. http://www.bakonykuti.eu/index.php?page=armas_artas

 

Az újságíró kerülve, hogy a cikkben saját véleményét önmaga kelljen megfogalmaznia, cikkünk eredeti tartalmát és kitűzött célját úgy változtatta meg, hogy azt saját cikkébe beágyazott idézet módján kezelte, azon belül kommentáltatta azt egy külső szakértővel.

Ha legközelebb szakértőt keres, megadhatok én valaki mást is? Például, ha már Veszprémben járt, érdemes lett volna, a felkért szakértő mellett egy jelenlegi tanszékvezetőt, témában független kutatóként ismert Bartha Zoltánt, is felkérni nyilatkozatra.

Érdekes az a körülmény is, hogy már ennyit élünk „szabadságban és demokráciában", de még mindig találnak a cikk hölgy írójának félelemben tartására módot, az egyesületünk megadása mellett nevét nem merte aláírni. Sajnálom, hogy ezt nem egyeztette akár velem, vagy más egyesületi és környékbeli civillel.

Én is aláírtam volna. Aláírtam volna annak ellenére, hogy megközelítése és stílusa nem én lennék. De a dolog tartalma kellően súlyos kérdéseket vet fel, amikkel egyetértek. Megjegyzem azonban, hogy a film alkotói megtörtént eseményekre hivatkoznak...

 

És mennyit kell küzdenünk a véleményünk közreadásáért...

A hiányolt konkrét adatok és kifogások, amikre akkor várom a választ. Az engedélyeztetési eljárás során sok hiányosságra is fény derült. Ezen túl persze vannak általánosabb, minden ilyen beruházásnál felmerülő tapasztalatok. Sok országban régóta működik már szemétégető, ezért már rendelkeznek tanulmányokkal is, amik a hosszú távú működésből fakadó a káros hatásokra vonatkoznak. Legyünk okosak, tanuljunk más kárán, érdemes lenne nem elkövetni azokat a hibákat.

 

  • 1. Ivóvíz: A dokumentáció szerint a tervezés területéről, a kialakított külső övárok hivatott a csapadékvizeket elvezetni, mechanikai tisztítást (olajfogó) követően. Aggályosnak tartjuk, hogy az anyag teljesen figyelem nélkül hagyja azt a tényt, hogy pár száz méterre ivóvíz kutak működnek, Székesfehérvár az égetőtől É-ÉK irányban elterülő nyitott karsztról, (a csapadék szűrőréteg nélkül jut a talajba!) kapja az ivóvizet. Ez nyilván jó lesz az ásványvízgyártóknak.
  • 2. Próbaüzem: Az engedélyeztetés során a Felügyelőség egy mondatában környezeti szempontból megvalósíthatónak minősíti az égetőt, majd felsorol egy sor problémát, ami aggályos a tervezett műben.
    Mi történik akkor, ha az üzem kb. 30 milliárd forintból felépül és a próbaüzem során kiderül, hogy a leválasztás hatásfoka nem elegendő? Tényleg ez ennek az egyetlen módja?
  • 3. Salak: A salak veszélyességére vonatkozó észrevételre, az engedélykérő az alábbi választ adta:
    „A salak végleges minősítése a próbaüzemelés során kell megtörténjen. Amennyiben a hivatkozott minősítés alapján mégis veszélyes hulladéknak minősülne a salak, kezelése a veszélyes hulladéknak számító pernye és a füstgáztisztítási maradék elhelyezésével megegyező módon veszélyes hulladéklerakóban történne" Ha a próbaüzem során kiderül, hogy a salak veszélyes hulladék, akkor ez azt jelenti, hogy évente mintegy 30 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik az égetőben. Mi lesz a sorsa a salaknak?
  • 4. Összehasonlító tanulmányok: Az engedélykérelem nem tartalmazza, abból hiányzik az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása. Miként lehet állítani egy összehasonlító tanulmány nélkül, ez a legjobb megoldás? Ha csak egyoldalú tanulmányt adunk a polgármestereink kezébe, akik nem környezetvédelmi szakemberek, nyilván kidolgozottnak és hibátlannak találták és van, aki annak találja ma is. Nem bántó szándékkal, csak a példa miatt: minden gyermek hisz a Télapóban mindaddig, amíg a környezetében mindenki állítja, hogy van és hozza az ajándékot. Kellő ismeretek átadása nélkül nem várható el a helyes következtetés.
  • 5. Hatásfok: Kérdés laikus szemszögből: Ha 100 ezer tonna szemét elégetésével 30 ezer tonna salak keletkezik, a levegőbe kerülő káros anyag is sok tonna, biztosak vagyunk abban, hogy ezt így érdemes? A levegőben levő szennyeződés „eltűnik"? Megjegyzem az uralkodó szélirány Fehérvárnak sem kedvez.
  • 6. Környezetvédelem: Baglyas-hegy az engedélykérő szerint: „...nincs helyi védelem alatt, de a számítások szerint az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek is teljesülnek ezen a területen." Ugyanakkor a For Environ által készített környezeti hatásvizsgálat így fogalmaz a Baglyas hegy kapcsán: Baglyas-hegy Természetvédelmi Terület. A hegy a tervezett beruházás közelében (~3 km) található egyetlen (helyi) védelem alatt álló, és jelentősebb természetvédelmi értéket képviselő terület, melynek részletes ismertetését az alábbiak tartalmazzák. ..."
  • 7. Levegő tisztaság: az égetők kéményén távozó füstgáz összetétele ma sem ismert pontosan. Több száz veszélyes vegyületről tudunk és több száz lehet azon vegyületek száma, amelyekről még nem szereztünk tudomást. Ennek ellenére az égetők esetében csak hét vegyület kibocsátását ellenőrzik folyamatosan, és még kb. egy tucatét időszakosan (nehézfémek, dioxinok). A higany az egyik legveszélyesebb nehézfém: idegméreg, Alzheimer kórt okoz, tanulási és viselkedési nehézségeket generálhat. A világon a légkörbe kibocsátott higany 32%-a hulladékégetőkből kerül a légkörbe, hasonlóan magas az arány az ólom, az ón és az antimon esetében is.
  • 8. Szálló por: A szálló por rendkívül kisméretű részecske, amelyet a hulladékégetők igen nagy mennyiségben bocsátanak ki. Az Európai Bizottság jelentése szerint évente Európában 300 ezer ember idő előtti halálát okozzák.
  • 9. Halálozás és megbetegedések a lakossági hulladékégetők közelében: Az egyik legnagyobb tanulmányt brit kutatók tették közzé. Az elemzésben az égetők 3 és 7,5 km-es körzetében regisztrált rákbetegek adatait hasonlították össze a nemzeti átlaggal. A vizsgálatot először 20, majd 72 lakossági hulladékégetőre terjesztették ki 14 millió embert vonva be a vizsgálatokba. Eredményeik szerint az égetők közelében a rákbetegségek aránya összességében növekedett (külön a gyomor, tüdő, májrák gyakorisága is). A húsz égetőre kiterjedő vizsgálat szerint a 3 km-es zónában 8%-kal, míg a 7 km-es zónában 5%-kal emelkedett a rákos megbetegedések aránya. A kiterjesztett vizsgálatban ez a szám 4 ill. 2%-ra csökkent. Ez 11 ezer 'plusz' halált jelentett az égetők közelében élők körében. Székesfehérvár elég messze van?
  • 10. Energiaveszteség: Néhány égető, különösen a nagyobbak, az elégetett hulladékból energiát vagy a távfűtéshez használható forró vizet állítanak elő. Ezeket az üzemeket ezért „energia-visszanyerő műveknek" vagy „hulladékból energiát előállító üzemeknek" szokták nevezni, holott gyakran több energiát fogyasztanak, mint amennyit termelnek.
  • 11. Táplálás: Legkevésbé sem vagyunk biztosak abban, hogy az említett olasz példát nem a német égetőmű tulajdonosok tartják jó megoldásnak. Mert a környékbeli lakosok véleményét borítékolom: nem támogatják. Mert gazdasági szempontból ez a tulajdonosoknak jó. Örülnénk annak, ha akár Olaszországból égetésre szállítmányok érkeznének Fehérvár határától 10 kilométerre levő intézménybe?
  • 12. Szemétlerakók: És valóban nehéz engedélyeztetni új lerakókat, mert az emberek látják, hogyan működtek az eddigiek. Miért nem arra pályázunk uniós támogatásokra, hogy a meglévő lerakókat lássuk el megfelelő technológiával, szigeteléssel? Ez biztosan könnyebben lenne támogatni mindenkinek.

 

És még folytathatnám, de félek már ezzel is túllépem azt a keretet amit a témáról beraknak a lapba. Szeretném azt, hogy induljon egy valódi, szakértői párbeszéd, mert nem csak az a kérdés, megfelel-e a jogszabályoknak (mert azok időnként túl elnézőek), hanem az is megfelel-e az embereknek? Állíthatjuk, hogy alapos a kivitelezés előkészítése, legjobb megoldás lett kiválasztva? Vizsgálta bárki a Székesfehérvárra és a vízbázisra vonatkozó kérdéseket? Jó ez nekünk Fehérváriaknak, és a környékben élőknek? Szerencsére úgy érezem néhányan már felébredtek. Például Bakonykútin, Csóron, Várpalotán. És Ön? És Önök? Székesfehérvár alszik?

 

 

Tisztelettel:

 

Raboczki Csaba

Otthonunk Bakonykúti Egyesület

otthonunk@bakonykuti.eu