2008. 01.20-án még kérdéses, hogy a megyei hilapban ez a cikk megjelenhet-e.

Égetőről más megközelítésben

 

Most ment le az egyik TV csatornán az Erin Brochovich:zűrös természet c. film Julia Roberts-szel a főszerepben. Az jutott eszembe, Amerikában sincs másként, mint nálunk. Egy nagy szennyező gyár kispórolta a szennyvíztárolójából a szigetelést, a méreg beszivárgott a talajvízbe, és több mint 600 család fertőződött meg, aminek következtében nagyon súlyos betegségeket kaptak. Végül a főszereplő hölgynek, J.R-nek sikerült kiharcolni számukra egy meglehetősen tekintélyes kártérítést..

Jó volt a film, s nekünk nagyon is aktuális!

Mi itt a Bakony keleti lábánál élők már hónapok óta rettegünk attól, hogy Inotán szemétégetőt akarnak építeni! Mindegy, hogy kik! Most már elég sokan! Kezd követhetetlen lenni, kik is ők? Nagy a tülekedés, tehát valószínűleg igen jó üzletnek ígérkezik a dolog. Számukra-igen!

És nekünk? Mit fogunk mi, Inotán, Várpalotán, Csóron, Nádasdladányban, Bakonykutiban és a többi környező településen élők mindebből megkapni?

Szennyező, mérgező gázokat /dioxinokat, szén-kén-nitrogénoxidokat, stb/ nehézfémeket, súlyosan mérgező anyagokat /higanyt, furánt, stb/ tonnaszámra évente. Ezen kívül valószínűleg veszélyes hulladéknak számító salakanyagokat és pernyét, több tízezer tonnát évente, aminek az elhelyezése egyenlőre rejtély. Lehet, hogy Dunaújváros lesz kénytelen ezt is elhelyezni a galvániszap mellé? Vagy egy akármelyik másik lerakó az országban? Vajon ki örülne, ha megkapná ezt a töméntelen mennyiségű veszélyes anyagot, melyet hazai szokás szerint többnyire fedetlenül tárolnak, vigye a szél, mossa az eső ahova akarja!

Tényleg, hova viszi a szél, hova mossa az eső mindezt az ipari szennyet?

Inota a Keleti-Bakony lábánál fekszik, mindössze néhány száz méterre annak a leginkább sérülékeny nyitott karsztnak nevezett vízbázisnak a szélén, amely szűrő talajtakaró híján egyenesen a kutakba engedi befolyni a csapadékvizet.

Csak pár száz méterre van az Inotát is ellátó Hidegvölgyi kút. Öt km-re van légvonalban Bakonykuti kútja, amelyről hatszáz éve a falu a nevét is kapta. Ugyancsak öt km-re van Csór is a maga kútjaival. Hét km-re van a Kincsesbányán található Rákhegy II elnevezésű vízbázis, ahonnan többek között Székesfehérvár is kap vizet! Fölösleges lenne tovább folytatni. Az égető környezethasználati engedélykérői állítják, hogy az égetőmű hatástávolsága nics még egy km sem. Érdekes, a csernobili robbantás után miért sugárzott a Magyarországon termett saláta , spenót, vagy éppen az itteni ivóvíz? Ennyit a hatástávolságokról.

Azt mondják, hamarosan az ivóvízért fog öldöklő harc folyni, mert egyre kevesebb lesz belőle. Akkor mi miért nem tudunk erre a kevés megmaradt kincsünkre vigyázni? !

Miért nem hallják meg a hangunkat azok az emberek, akiknek módjukban állna megvédeni szegény, elgyötört környezetünket? De nem óhajtják megtenni. Mert akkor valószínűleg kevesebb lenne a profitjuk, és jóval több a nyűgük.

Pedig tudjuk, hogy létezik égetés nélküli hulladékhasznosítás is. Vannak boldogabb országok, ahol egyáltalán nincs szemétégető, és nem is fognak ilyet építeni: pl Finnország, Görögország vagy Island. Az Egyesült Államokban sorra zárják be a szemétégetőket, mert olyan magasak lettek a környezetükben a daganatos, idegrendszeri, és genetikai, stb megbetegedések, hogy a gyógykezelésre fordított összegek messze meghaladták az égetéssel járó előnyöket! Kiszámították, hogy minden egyes dollár, amit a szennyezés csökkentésére fordítottak, az egészségügyi költségvetésben 10 dollár megtakarítást eredményezett! Tehát nemcak egészségesebb, hanem még olcsóbb is szemétégető nélkül!

 

Magyarországon is vannak jó példák. Pl Győrben tudjuk, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot, és azt valóban újra is hasznosítják! Úgy, hogy mondjuk hétfőn mennek a papírért, kedden műanyagért, szerdán a fémért, stb Ott mindenkinek van ötféle kukája,és minden nap csak egyfajta szemetet visznek el. Budapesten is néhány kerületben, Gödöllőn is megoldották a 100%os szelektív gyűjtést és újrahasznosítást!

Ezt Németország egyes részein már a hulladékok 70-80 százalékával megteszik.

Céljuk a 100%-os újrahasznosítás!

Nálunk ez Magyarországon 10% sincs! És a célkitűzések is max. 40%-ról szólnak.

Ármás úr kiállhat a szemétégető mellett. Szíve-joga, neki ez a véleménye. Nekünk, akik Várpalota térségében élünk-nem! NEM!

NEM AKARUNK ÉGETŐT!

SEM INOTÁRA, SEM MÁSHOVA!!

 

 

Otthonunk Bakonykuti Egyesület

Csóri civilek

Nádasdladányi civilek