Kirándulás a jövőbe

Március 12-én négy bakonykuti „kíváncsiskodó" (Kaszti Tamás, felesége, Nóri, Törjék György és jómagam) egynapos tanulmányutat tettünk Güssing osztrák településen - azon a települé­sen, amely ma már világszerte ismert és elismert centruma a megújuló energiák felhasz­nálá­sának. És amint arról megbizonyosodtunk, kisugárzó központja ennél jóval többnek: egy újfajta, a természettel összhangban lévő, divatos szóval „öko" életmódnak.

 

langjanos.jpg

 

A tanulmányút előzményei a következők voltak. Magam 3-4 éve foglalkozom megújuló energiák kérdéseivel és kb. egy éve szereztem tudomást arról, hogy a Güssing nevű osztrák településen kiemelkedő eredményeket értek el ezen a területen. Kaszti Tamás barátomnak is megemlítettem a témát és elhatároztuk, hogy ellátogatunk oda, megnézzük, hogy vannak-e hasznosítható tapasztalatok és hazajöttünk után beszámolunk a látottakról a bakonykuti érdeklődőknek. A másik fontos előzmény pedig az volt, hogy értesültünk Törjék Gyuri javaslatáról, amelyik a bakonykuti hulladék szelektálásának és helyi kezelésének a rendszerét kívánja kidolgozni, majd egyetértés és elfogadás esetén a gyakorlatba is átültetni. Mivel tapasztalataim szerint az új, környezetre figyelő „ökoéletmódot" lépésenként lehet kialakítani, majd napi gyakorlattá tenni és ennek a szemléletváltó folyamatnak az első grádicsa a világ legtöbb helyén a helyi szelektálás és hulladékkezelés kialakítása, ezért örömmel fogadtam Törjék úr indítványát. Így hát Kaszti Tamással egyetértésben meghívtuk Törjék Gyurit, hogy tartson velünk ezen a güssingi látogatáson.

 

Güssing (a valamikori magyar Német­újvár négy­ezer lelkes települése) és környéke a magyar-osztrák határ közelében fekszik. Ritkán gondol bele az ember, de tény, hogy a vasfüggöny leeresztése a határ túloldalán élőknek is súlyos problémákat okozott. Ezt a régiót - amelyet korábban az egész közle­kedési hálózata Magyar­ország­hoz kapcsolt (pl vasútvonal csak Körmend irányában létezett) - a vasfüggöny szabályosan elvágta a világtól. A megelőzően sem módos régió teljesen elszegényedett, lakosait képtelen volt ellátni munkával, az emberek 70%-a heti ingázó lett (Bécs ill. Graz irányába). Egészen addig, amíg egy Bécsben kitanult és gyakorlatot szerzett ember, hazaköltözve Güssingbe, a 90-es évek elején előállt azzal a javaslattal, hogy Güssinget megújuló energiák bázisán energia önellátóvá kellene tenni (az erdősült vidéken rengeteg a hulladékfa, a nap rájuk is süt, a föld mélyén pedig ott a hőenergia - van tehát mire építeni). Hiába volt ennek a területnek a szakmérnöke, türelemre és meggyőzőerőre is szüksége volt - végülis egy évbe telt, mire a helyi önkormányzatot sikerült meggyőznie, hogy a javaslat kihúzhatja Güssinget a bénultságból. Azután belevágtak és mára minta-ökorégióvá vált a kb 27 ezer fős kistérség. Okosan találták ki (ill. vették át a nemzetközi gyakorlatból) a műszaki megoldásokat, de ugyanilyen megfontoltan alakították ki az egész fejlesztés üzleti működési kereteit. Ez utóbbit nagyon óvatosan úgy, hogy az egyre növekvő, üzleti alapon szerveződő céghálózat ne tudjon szembekerülni a helyi lakosok érdekeivel és a megindult gazdasági pezsgés ne borítsa fel a környék csendjét, nyugalmát, sőt, csak még jobban megerősítse a lakosokban az újfajta, környezettudatos életmód előnyeit. Ma már - ami az induló cél elérését illeti - Güssing megújuló energiákból lett önellátó, sőt kb. 20%-al már többet is termel. Maga a teljes régió is már több mint 50%-a hasonlóan önellátó. Az előállított zöld energia jóval olcsóbb (kb. húsz százalékkal), mint a hagyományos (fosszilis pl.: olajból származó), ezért válogathattak azokból az ipari ill. szolgáltató partnerekből, akik szívesen települtek volna az olcsó energia közelébe. Így pl.: ideköltözött a két legnagyobb osztrák parkettagyár. Ezek számára a konstrukció annyiban is előnyös, hogy ebben a szimbiózisban a parkettagyár nagytömegű fahulladékát gyakorlatilag szállítási költség nélkül lehet visszajuttatni a körforgásba, a faaprítékkal működő kiserőműbe. Ez csak példa, hasonló okok alapján gombamód - és a helyi lakosok által kézbentartva - szaporodnak az újabb felhasználók. A helyi munkanélküliség megszűnt, a beszedett helyi iparűzési adó csaknem megnégyszereződött. A teljes régióban mára 29 különféle energiahasznosító erőmű található (erdőgazdálkodási hulladékhasznosítás, zöldszárú növények erjesztéses metántermelő feldolgozása, naperőmű, ezek kombinációi ill. különféle technológiájú hasznosítása). Tudatos volt ennek a sokféle technikai megoldásnak az alkalmazása is. Ugyanis eredeti energia önellátási céljukat menetközben kibővítették, mintarégiót akartak létrehozni. Ez sikerült is, az EU felvállalt és támogatott mintarégiója lettek, és mára nemcsak az EU területéről, de az egész világról érkeznek az ökolátogatók, hogy megismerkedjenek a projekttel és érdeklődés esetén a legkülönfélébb szolgáltatásokat (tanácsadás, megvalósít­hatósági tanulmány készítése, tervezés, projektek tényleges kivitelezése ill. projektvezetés) megvásárolhassák. Az erre a célra épített szép négyszintes épületben létesített kisebb-nagyobb konferenciatermekben a látogatók egymás kezébe adják a kilincset - ezt mi is meg tudjuk erősíteni.

gussing8kics.jpg
Kuti látogatóként különösen mély benyomást gyakorolt ránk a kistérség egy másik megtekintett települése, Urbersdorf, egy még Bakonykutinál is valamivel kisebb település. Itt egy teljesen automatizált, faaprítékkal ill. kiegészítő napkollektorral támogatott központi energiaellátó egységet létesítettek - még arra is ügyelve, hogy az új épület külső megjelenése környezetbe illő legyen. A mellékelt képen ez az épület látható, külseje alapján pajtának gondoltuk volna. Mindenütt csend van, rendezettség és tisztaság. Nemcsak, hogy szemetet nem látni, de a faluban, sőt a határban is rendezettek a sövények, mesgyék - minden vezetéket (elektromost és távfűtésit is) föld alatt vezetnek. Talán ekkor éreztük leginkább azt, hogy a füstös ipari társadalmon túli jövőbe tettünk kirándulást.

 

Láng János